Kríza Ildikó gyűjtése
Forrásjegyzék
AZ OKOS KIRÁLY
Mátyás király aranyszőrű báránya. Magyar népköltészet (szerkesztette Ortutay Gyula). III. Budapest, 1955. 610-614.
Mátyás király huszárja. Ifjúságunk XII. 1944. I. 4. Közli: Lami István.
Mátyás király és a székely ember leánya. Magyar népköltészet, i. m. 607.
Mátyás király kérdése. Faragó József: Kurcsi Minya havasi mesemondó. Bukarest, 1969. 18. sz.
Hogy osztotta be életét az öregember? Ortutay Gyula-Dégh Linda-Kovács Ágnes: Magyar népmesék. Budapest, 1960. III. 149-150.
Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 155.
A legjobb barát mög a legnagyobb ellenség. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok II. Pécs, 1940. 376.
Mátyás király és Toldi. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 143-148.
Az oláh katona. Örökség. A szájhagyomány folyóirata 2. 1993. 28. (eredeti cím: Estefán vajda embere)
Mátyás király a barlangban. Erdész Sándor kéziratos gyűjtéséből. Józsa András Múzeum. Néprajzi Adattár. 994. sz. Nyíregyháza.
Mátyás király udvari bolondja. Tóth Béla: A magyar anekdotakincs I. Budapest, 1898. 128.
Mátyás és a bolond. Penavin Olga-Kovács Ágnes: Mátyás-mondák a Vajdaságból. Néprajzi Közlemények IV. 1959. 110.
Márkus szekrénye. Darnai Béla: Bakony. Budapest, 1927.
Mátyás király katonája. Banó István: Baranyai népmesék. Budapest, 1941. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény II. 242-243.
Mátyás király ordenánca. Örökség, i. m. 26-27.
Mátyás király és a szegén favágó. Sebestyén Ádám: Bukovinai székely népmesék II. Szekszárd, 1981. 150-151.
Mátyás királyrú. Faragó Jánosné: Jászárokszállási cigány népmesék. Ciganisztikai Tanulmányok 2. Budapest, 1985. 145-150.
Mondja kend értelmesebben! Vö. Gabriella: Többet ésszel, mint erővel. (Mesék, tréfák, anekdoták a romániai magyar népköltészetből) Bukarest, 1969. 229-230.
Mátyás okos felesége. Ferenczi Imre: Adatok a Mátyás-mondakörhöz. Néprajz és Nyelvtudomány XII. 1968. 20-22.
Tarts a szakállas asszonytól! Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások. Szeged. 1820. II. 135.
Mátyás király meg a nád. Udvardy János: Népmonda. Magyar Nyelvőr 1912. 431-432.
Mese Mátyás királyról és Cudarrúl. Faragó Jánosné, i. m. 38-41.
Mátyás az ihásznál. Kézirat. Ethnológiai Adattár 2446. sz. Gyűjtötte Dömötör Sándor 1951. júl. 3. Herceg Ágoston 66 éves földműves, volt uradalmi cselédtől.
Csukafogta róka. Örökség, i. m. 26-27.
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS
Mátyás király és a kis kakast felosztó szomszéd. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 188.
Hogyan ajándékozott Mátyás király? Uo. 191.
Ajándékba száz botütés. Újváry Zoltán: Mátyás király Gömörben. Debrecen, 1990. 60-61.
Gergely juhász kanala. Örökség, i. m. 22.
Mátyás király és a kutyák. Kézirat. Ethnológiai Adattár 13.502. sz. 46. mese. Gyűjtötte: Bosnyák Sándor 1963. Gáspár S. Antaltól.
Mátyás király mögbünteti a gazdag embört. Csefkó Gyula: Négy kis monda Mátyás királyról. Ethnographia 1927. 267.
Mátyás király és a fiatal bíró. Borbély Mihály meséi. Pingált szobák. (Kálmány Lajos gyűjtése.) Újvidék. 1978. 220-221.
Mátyás király meghúzta a határt. Örökség, i. m. 27.
A pátrói embör és a kerékszög. Örökség, i. m. 22.
Mátyás király lányai. Dobos Ilona: Bodrogkeresztúri mesék és mondák. Budapest, 1988. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XXII. 244-255.
Királyfi. Örökség, i. m. 20.
Hogyan vigasztalta mög Mátyás királ az öregöket és hogy szomorította mög a fiatalokat? Borbély Mihály meséi, i. m. 224.
Mátyás király és az aratók. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 195-196.
Mátyás király napszámba dolgozik. Csefkó, i. m. 267.
Vérré válik, mint barátban a lencse. Dugonics, i. m. I. 204.
Mi van legtöbb a világon? Kálmány Lajos: Hagyományok. I-II. Vác-Szeged, 1914. I. 140-141.
Olybá tarthatja, mintha zsebében volna. Dugonics, i. m. II. 135.
Szamár a csillagász és csillagász a szamár. Kálmány, i. m. 145.
Mátyás király és a mutatványos. Uo. 147.
Mióta csizmadia a csizmamester? Uo. 146.
Mátyás király és a részeges bíró. Uo. 146-147.
Mátyás király vette le a rabigát. Uo. 147.
Mátyás király és a cigány béres. Borbély Mihály meséi, i. m. 222-223.
Mátyás király a cinkotai kántorral a kocsmában. Kálmány, i. m. I. 141-143.
Mátyás király és a részeges huszár. Uo. 139-140.
Mátyás a pécsi szőllőhögyön. Berze Nagy, i. m. II. 584.
Mátyás királ meg a goromba nemes. Uo. 588.
Mátyás királ meg a nándor. Uo. 587-588.
Mátyás király lustái. Holló Domokos: Néhány népi Mátyás-anekdotánk forrása. Ethnographia, 1937. 406- 407.
AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY
Mátyás király és a huszár. Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet. Marosvásárhely, é. n. 136-137.
Mátyás király lopni megy. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 170-184.
A vadász és a huszár. Ujváry 1990. i. m. 124.
Szabadszentkirály. Örökség, i. m. 17.
Mátyás király és a betyárok. Landgraf Ildikó: „Beszéli a világ, hogy mi magyarok...” (Magyar történeti mondák) Budapest, 1998. 78-79.
Eccör vót Budán kutyavásár! Berze Nagy, i. m. 581-582.
Mátyás királ oskolája. Uo. 580-581.
Máttyás király. Sebestyén, i. m. 297.
Mióta kell az üres kocsinak a terhes elől kitérni? Kálmány, i. m. 146.
Mátyás király hordja a köleszsákokat. Csefkó, i. m. 266-267.
Mátyás ujja volt a kocsiszeg. Örökség, i. m. 19. (Eredeti cím: Amennyit föl a kerék, annyit alá)
Mátyás követe. Örökség, i. m. 28. (Eredeti cím: Harmincezer török fejit vágatom le a te fejedért)
Mátyás király Jénében. Ujváry 1990. i. m. 74.
Mátyás király meg a juhász. Penavin-Kovács, i. m. 108-119.
Mátyás király és a jószívű szegény ember. Kálmány, i. m. 141.
A megtrágyázott lencse. Zsigmond Győző kéziratos gyűjtése 1993-ból.
A kövesdi vár. Ferenczi, i. m. 16-17.
Gond nélkül élünk. Sebestyén, i. m. IV. 73.
Mátyás király mög a szállásadó cigányok. Csefkó, i. m. 267-268.
Mátyás király a cinkotai kántornál. Kálmány, i. m. 143-144.
Nincs májja, mint a csóri csukának. Dugonics, i. m. 205-206.
Mátyás király és a csűri csukamáj. Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. Nyíregyháza, 1987. 103-104.
Mátyás és a bányabáró. Landgraf, i. m. 77.
Mátyás mög a kamarás. Berze Nagy, i. m. 583.
Hollós Máttyás. Sebestyén, i. m. II. 294-295.
Mátyás és a szántóvető. Penavin-Kovács, i. m. 107-108.
Marcibányi meg Mátyás. Penavin-Kovács, i. m. 108.
Mátyás és a kereszteletlen gyerek. Gönczi Ferenc: Göcseji mondák Mátyás királyról és Toldiról. Ethnographia, 1903. 439.
Mátyás király megeteti a papokat. Uo. 438-439.
A ruha teszi az embert. Örökség, i. m. 22. (Eredeti cím: Mátyás király a kávéházban)
Mátyás király tanácsa. Örökség, i. m. 21.
Mátyás király és a Vörös Márta. Demjén Kálmán: Népmondák. Magyar Nyelvőr, 1887. 471.
Mátyás király a borsi kocsmában. Ferenczi, i. m. 18.
Mátyás a königsbergi erdőben. Ernyey József: Mátyás király a cseh néphagyományban. Ethnographia 1921. 93-95.
Mátyás és a főbíró. Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica. Debrecen, 1975. 174-175.
MÁTYÁS ÉLETÉRŐL
Mátyás álma. Bálint Sándor: A szegedi táj mondavilágából. Ethnographia 1963. 42-43.
Mátyás mint ostoros. Ujváry 1990. i. m. 121.
Mátyás királlyá választása. Szegedy Rezső: Mátyás királlyá választása a délszláv népköltészetben. Ethnographia 1916. 56-57.
Királyválasztás. Ferenczi, i. m. 12.
Az ifjú Mátyás király. Ortutay Gyula-Kríza Ildikó: Magyar népballadák. Budapest, 1976. 409-412.
A táltosgalamb. Örökség, i. m. 16.
A letördelt nyílvesszők. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Drakula és Mátyás. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Kevély királykisasszony. Ferenczi, i. m. 18-20.
Mátyás és Pogandzivcsi. Szémán István: Mátyás király a magyarországi ruthén népmondában. Ethnographia 1911. 236-239.
Budai királyválasztás. Szegedy, i. m. 58.
Mátyás török fogságban. A szlovén irodalom kistükre. Összeállította: Stanko Jane. Budapest, 1973. 40-41.
Mátyás király és Alencsica. Uo. 34-40.
Bánta puszta. Singer Ábrahám: Palota város történetéből. Veszprém, 1976. 72.
Mátyás király dologra taníttatja a húgát. Ortutay Gyula-Katona Imre: Parasztmesék. Budapest, 1956. 338-339.
Mátyás a török táborban. Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairól. Kolozsvár, 1575. (Új kiadás Budapest, 1982.)
Mátyás Crudinnál. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Mátyás Bécset kémleli. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Mátyás halála. A szlovén irodalom kistükre, i. m. 44-17.
Mátyás királyt leszúrták! Erdész Sándor kéziratos gyűjtése a Józsa Bálint Múzeum Néprajzi Adattára 994. sz. Nyíregyháza.
Az oroszlánok halála. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
AZ OKOS KIRÁLY
Mátyás király aranyszőrű báránya. Magyar népköltészet (szerkesztette Ortutay Gyula). III. Budapest, 1955. 610-614.
Mátyás király huszárja. Ifjúságunk XII. 1944. I. 4. Közli: Lami István.
Mátyás király és a székely ember leánya. Magyar népköltészet, i. m. 607.
Mátyás király kérdése. Faragó József: Kurcsi Minya havasi mesemondó. Bukarest, 1969. 18. sz.
Hogy osztotta be életét az öregember? Ortutay Gyula-Dégh Linda-Kovács Ágnes: Magyar népmesék. Budapest, 1960. III. 149-150.
Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 155.
A legjobb barát mög a legnagyobb ellenség. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok II. Pécs, 1940. 376.
Mátyás király és Toldi. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 143-148.
Az oláh katona. Örökség. A szájhagyomány folyóirata 2. 1993. 28. (eredeti cím: Estefán vajda embere)
Mátyás király a barlangban. Erdész Sándor kéziratos gyűjtéséből. Józsa András Múzeum. Néprajzi Adattár. 994. sz. Nyíregyháza.
Mátyás király udvari bolondja. Tóth Béla: A magyar anekdotakincs I. Budapest, 1898. 128.
Mátyás és a bolond. Penavin Olga-Kovács Ágnes: Mátyás-mondák a Vajdaságból. Néprajzi Közlemények IV. 1959. 110.
Márkus szekrénye. Darnai Béla: Bakony. Budapest, 1927.
Mátyás király katonája. Banó István: Baranyai népmesék. Budapest, 1941. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény II. 242-243.
Mátyás király ordenánca. Örökség, i. m. 26-27.
Mátyás király és a szegén favágó. Sebestyén Ádám: Bukovinai székely népmesék II. Szekszárd, 1981. 150-151.
Mátyás királyrú. Faragó Jánosné: Jászárokszállási cigány népmesék. Ciganisztikai Tanulmányok 2. Budapest, 1985. 145-150.
Mondja kend értelmesebben! Vö. Gabriella: Többet ésszel, mint erővel. (Mesék, tréfák, anekdoták a romániai magyar népköltészetből) Bukarest, 1969. 229-230.
Mátyás okos felesége. Ferenczi Imre: Adatok a Mátyás-mondakörhöz. Néprajz és Nyelvtudomány XII. 1968. 20-22.
Tarts a szakállas asszonytól! Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások. Szeged. 1820. II. 135.
Mátyás király meg a nád. Udvardy János: Népmonda. Magyar Nyelvőr 1912. 431-432.
Mese Mátyás királyról és Cudarrúl. Faragó Jánosné, i. m. 38-41.
Mátyás az ihásznál. Kézirat. Ethnológiai Adattár 2446. sz. Gyűjtötte Dömötör Sándor 1951. júl. 3. Herceg Ágoston 66 éves földműves, volt uradalmi cselédtől.
Csukafogta róka. Örökség, i. m. 26-27.
MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS
Mátyás király és a kis kakast felosztó szomszéd. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 188.
Hogyan ajándékozott Mátyás király? Uo. 191.
Ajándékba száz botütés. Újváry Zoltán: Mátyás király Gömörben. Debrecen, 1990. 60-61.
Gergely juhász kanala. Örökség, i. m. 22.
Mátyás király és a kutyák. Kézirat. Ethnológiai Adattár 13.502. sz. 46. mese. Gyűjtötte: Bosnyák Sándor 1963. Gáspár S. Antaltól.
Mátyás király mögbünteti a gazdag embört. Csefkó Gyula: Négy kis monda Mátyás királyról. Ethnographia 1927. 267.
Mátyás király és a fiatal bíró. Borbély Mihály meséi. Pingált szobák. (Kálmány Lajos gyűjtése.) Újvidék. 1978. 220-221.
Mátyás király meghúzta a határt. Örökség, i. m. 27.
A pátrói embör és a kerékszög. Örökség, i. m. 22.
Mátyás király lányai. Dobos Ilona: Bodrogkeresztúri mesék és mondák. Budapest, 1988. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XXII. 244-255.
Királyfi. Örökség, i. m. 20.
Hogyan vigasztalta mög Mátyás királ az öregöket és hogy szomorította mög a fiatalokat? Borbély Mihály meséi, i. m. 224.
Mátyás király és az aratók. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 195-196.
Mátyás király napszámba dolgozik. Csefkó, i. m. 267.
Vérré válik, mint barátban a lencse. Dugonics, i. m. I. 204.
Mi van legtöbb a világon? Kálmány Lajos: Hagyományok. I-II. Vác-Szeged, 1914. I. 140-141.
Olybá tarthatja, mintha zsebében volna. Dugonics, i. m. II. 135.
Szamár a csillagász és csillagász a szamár. Kálmány, i. m. 145.
Mátyás király és a mutatványos. Uo. 147.
Mióta csizmadia a csizmamester? Uo. 146.
Mátyás király és a részeges bíró. Uo. 146-147.
Mátyás király vette le a rabigát. Uo. 147.
Mátyás király és a cigány béres. Borbély Mihály meséi, i. m. 222-223.
Mátyás király a cinkotai kántorral a kocsmában. Kálmány, i. m. I. 141-143.
Mátyás király és a részeges huszár. Uo. 139-140.
Mátyás a pécsi szőllőhögyön. Berze Nagy, i. m. II. 584.
Mátyás királ meg a goromba nemes. Uo. 588.
Mátyás királ meg a nándor. Uo. 587-588.
Mátyás király lustái. Holló Domokos: Néhány népi Mátyás-anekdotánk forrása. Ethnographia, 1937. 406- 407.
AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY
Mátyás király és a huszár. Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet. Marosvásárhely, é. n. 136-137.
Mátyás király lopni megy. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 170-184.
A vadász és a huszár. Ujváry 1990. i. m. 124.
Szabadszentkirály. Örökség, i. m. 17.
Mátyás király és a betyárok. Landgraf Ildikó: „Beszéli a világ, hogy mi magyarok...” (Magyar történeti mondák) Budapest, 1998. 78-79.
Eccör vót Budán kutyavásár! Berze Nagy, i. m. 581-582.
Mátyás királ oskolája. Uo. 580-581.
Máttyás király. Sebestyén, i. m. 297.
Mióta kell az üres kocsinak a terhes elől kitérni? Kálmány, i. m. 146.
Mátyás király hordja a köleszsákokat. Csefkó, i. m. 266-267.
Mátyás ujja volt a kocsiszeg. Örökség, i. m. 19. (Eredeti cím: Amennyit föl a kerék, annyit alá)
Mátyás követe. Örökség, i. m. 28. (Eredeti cím: Harmincezer török fejit vágatom le a te fejedért)
Mátyás király Jénében. Ujváry 1990. i. m. 74.
Mátyás király meg a juhász. Penavin-Kovács, i. m. 108-119.
Mátyás király és a jószívű szegény ember. Kálmány, i. m. 141.
A megtrágyázott lencse. Zsigmond Győző kéziratos gyűjtése 1993-ból.
A kövesdi vár. Ferenczi, i. m. 16-17.
Gond nélkül élünk. Sebestyén, i. m. IV. 73.
Mátyás király mög a szállásadó cigányok. Csefkó, i. m. 267-268.
Mátyás király a cinkotai kántornál. Kálmány, i. m. 143-144.
Nincs májja, mint a csóri csukának. Dugonics, i. m. 205-206.
Mátyás király és a csűri csukamáj. Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. Nyíregyháza, 1987. 103-104.
Mátyás és a bányabáró. Landgraf, i. m. 77.
Mátyás mög a kamarás. Berze Nagy, i. m. 583.
Hollós Máttyás. Sebestyén, i. m. II. 294-295.
Mátyás és a szántóvető. Penavin-Kovács, i. m. 107-108.
Marcibányi meg Mátyás. Penavin-Kovács, i. m. 108.
Mátyás és a kereszteletlen gyerek. Gönczi Ferenc: Göcseji mondák Mátyás királyról és Toldiról. Ethnographia, 1903. 439.
Mátyás király megeteti a papokat. Uo. 438-439.
A ruha teszi az embert. Örökség, i. m. 22. (Eredeti cím: Mátyás király a kávéházban)
Mátyás király tanácsa. Örökség, i. m. 21.
Mátyás király és a Vörös Márta. Demjén Kálmán: Népmondák. Magyar Nyelvőr, 1887. 471.
Mátyás király a borsi kocsmában. Ferenczi, i. m. 18.
Mátyás a königsbergi erdőben. Ernyey József: Mátyás király a cseh néphagyományban. Ethnographia 1921. 93-95.
Mátyás és a főbíró. Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica. Debrecen, 1975. 174-175.
MÁTYÁS ÉLETÉRŐL
Mátyás álma. Bálint Sándor: A szegedi táj mondavilágából. Ethnographia 1963. 42-43.
Mátyás mint ostoros. Ujváry 1990. i. m. 121.
Mátyás királlyá választása. Szegedy Rezső: Mátyás királlyá választása a délszláv népköltészetben. Ethnographia 1916. 56-57.
Királyválasztás. Ferenczi, i. m. 12.
Az ifjú Mátyás király. Ortutay Gyula-Kríza Ildikó: Magyar népballadák. Budapest, 1976. 409-412.
A táltosgalamb. Örökség, i. m. 16.
A letördelt nyílvesszők. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Drakula és Mátyás. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Kevély királykisasszony. Ferenczi, i. m. 18-20.
Mátyás és Pogandzivcsi. Szémán István: Mátyás király a magyarországi ruthén népmondában. Ethnographia 1911. 236-239.
Budai királyválasztás. Szegedy, i. m. 58.
Mátyás török fogságban. A szlovén irodalom kistükre. Összeállította: Stanko Jane. Budapest, 1973. 40-41.
Mátyás király és Alencsica. Uo. 34-40.
Bánta puszta. Singer Ábrahám: Palota város történetéből. Veszprém, 1976. 72.
Mátyás király dologra taníttatja a húgát. Ortutay Gyula-Katona Imre: Parasztmesék. Budapest, 1956. 338-339.
Mátyás a török táborban. Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairól. Kolozsvár, 1575. (Új kiadás Budapest, 1982.)
Mátyás Crudinnál. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Mátyás Bécset kémleli. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Mátyás halála. A szlovén irodalom kistükre, i. m. 44-17.
Mátyás királyt leszúrták! Erdész Sándor kéziratos gyűjtése a Józsa Bálint Múzeum Néprajzi Adattára 994. sz. Nyíregyháza.
Az oroszlánok halála. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
