Kríza Ildikó gyűjtése

Forrásjegyzék



AZ OKOS KIRÁLY
Mátyás király aranyszőrű báránya. Magyar népköltészet (szerkesztette Ortutay Gyula). III. Budapest, 1955. 610-614.
Mátyás király huszárja. Ifjúságunk XII. 1944. I. 4. Közli: Lami István.
Mátyás király és a székely ember leánya. Magyar népköltészet, i. m. 607.
Mátyás király kérdése. Faragó József: Kurcsi Minya havasi mesemondó. Bukarest, 1969. 18. sz.
Hogy osztotta be életét az öregember? Ortutay Gyula-Dégh Linda-Kovács Ágnes: Magyar népmesék. Budapest, 1960. III. 149-150.
Szabad rabló, szabad gyilkos, szabad koldus. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 155.
A legjobb barát mög a legnagyobb ellenség. Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok II. Pécs, 1940. 376.
Mátyás király és Toldi. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 143-148.
Az oláh katona. Örökség. A szájhagyomány folyóirata 2. 1993. 28. (eredeti cím: Estefán vajda embere)
Mátyás király a barlangban. Erdész Sándor kéziratos gyűjtéséből. Józsa András Múzeum. Néprajzi Adattár. 994. sz. Nyíregyháza.
Mátyás király udvari bolondja. Tóth Béla: A magyar anekdotakincs I. Budapest, 1898. 128.
Mátyás és a bolond. Penavin Olga-Kovács Ágnes: Mátyás-mondák a Vajdaságból. Néprajzi Közlemények IV. 1959. 110.
Márkus szekrénye. Darnai Béla: Bakony. Budapest, 1927.
Mátyás király katonája. Banó István: Baranyai népmesék. Budapest, 1941. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény II. 242-243.
Mátyás király ordenánca. Örökség, i. m. 26-27.
Mátyás király és a szegén favágó. Sebestyén Ádám: Bukovinai székely népmesék II. Szekszárd, 1981. 150-151.
Mátyás királyrú. Faragó Jánosné: Jászárokszállási cigány népmesék. Ciganisztikai Tanulmányok 2. Budapest, 1985. 145-150.
Mondja kend értelmesebben! Vö. Gabriella: Többet ésszel, mint erővel. (Mesék, tréfák, anekdoták a romániai magyar népköltészetből) Bukarest, 1969. 229-230.
Mátyás okos felesége. Ferenczi Imre: Adatok a Mátyás-mondakörhöz. Néprajz és Nyelvtudomány XII. 1968. 20-22.
Tarts a szakállas asszonytól! Dugonics András: Magyar példabeszédek és jeles mondások. Szeged. 1820. II. 135.
Mátyás király meg a nád. Udvardy János: Népmonda. Magyar Nyelvőr 1912. 431-432.
Mese Mátyás királyról és Cudarrúl. Faragó Jánosné, i. m. 38-41.
Mátyás az ihásznál. Kézirat. Ethnológiai Adattár 2446. sz. Gyűjtötte Dömötör Sándor 1951. júl. 3. Herceg Ágoston 66 éves földműves, volt uradalmi cselédtől.
Csukafogta róka. Örökség, i. m. 26-27.

MÁTYÁS, AZ IGAZSÁGOS
Mátyás király és a kis kakast felosztó szomszéd. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 188.
Hogyan ajándékozott Mátyás király? Uo. 191.
Ajándékba száz botütés. Újváry Zoltán: Mátyás király Gömörben. Debrecen, 1990. 60-61.
Gergely juhász kanala. Örökség, i. m. 22.
Mátyás király és a kutyák. Kézirat. Ethnológiai Adattár 13.502. sz. 46. mese. Gyűjtötte: Bosnyák Sándor 1963. Gáspár S. Antaltól.
Mátyás király mögbünteti a gazdag embört. Csefkó Gyula: Négy kis monda Mátyás királyról. Ethnographia 1927. 267.
Mátyás király és a fiatal bíró. Borbély Mihály meséi. Pingált szobák. (Kálmány Lajos gyűjtése.) Újvidék. 1978. 220-221.
Mátyás király meghúzta a határt. Örökség, i. m. 27.
A pátrói embör és a kerékszög. Örökség, i. m. 22.
Mátyás király lányai. Dobos Ilona: Bodrogkeresztúri mesék és mondák. Budapest, 1988. Új Magyar Népköltési Gyűjtemény XXII. 244-255.
Királyfi. Örökség, i. m. 20.
Hogyan vigasztalta mög Mátyás királ az öregöket és hogy szomorította mög a fiatalokat? Borbély Mihály meséi, i. m. 224.
Mátyás király és az aratók. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 195-196.
Mátyás király napszámba dolgozik. Csefkó, i. m. 267.
Vérré válik, mint barátban a lencse. Dugonics, i. m. I. 204.
Mi van legtöbb a világon? Kálmány Lajos: Hagyományok. I-II. Vác-Szeged, 1914. I. 140-141.
Olybá tarthatja, mintha zsebében volna. Dugonics, i. m. II. 135.
Szamár a csillagász és csillagász a szamár. Kálmány, i. m. 145.
Mátyás király és a mutatványos. Uo. 147.
Mióta csizmadia a csizmamester? Uo. 146.
Mátyás király és a részeges bíró. Uo. 146-147.
Mátyás király vette le a rabigát. Uo. 147.
Mátyás király és a cigány béres. Borbély Mihály meséi, i. m. 222-223.
Mátyás király a cinkotai kántorral a kocsmában. Kálmány, i. m. I. 141-143.
Mátyás király és a részeges huszár. Uo. 139-140.
Mátyás a pécsi szőllőhögyön. Berze Nagy, i. m. II. 584.
Mátyás királ meg a goromba nemes. Uo. 588.
Mátyás királ meg a nándor. Uo. 587-588.
Mátyás király lustái. Holló Domokos: Néhány népi Mátyás-anekdotánk forrása. Ethnographia, 1937. 406- 407.

AZ ÁLRUHÁS KIRÁLY
Mátyás király és a huszár. Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet. Marosvásárhely, é. n. 136-137.
Mátyás király lopni megy. Ortutay-Dégh-Kovács, i. m. 170-184.
A vadász és a huszár. Ujváry 1990. i. m. 124.
Szabadszentkirály. Örökség, i. m. 17.
Mátyás király és a betyárok. Landgraf Ildikó: „Beszéli a világ, hogy mi magyarok...” (Magyar történeti mondák) Budapest, 1998. 78-79.
Eccör vót Budán kutyavásár! Berze Nagy, i. m. 581-582.
Mátyás királ oskolája. Uo. 580-581.
Máttyás király. Sebestyén, i. m. 297.
Mióta kell az üres kocsinak a terhes elől kitérni? Kálmány, i. m. 146.
Mátyás király hordja a köleszsákokat. Csefkó, i. m. 266-267.
Mátyás ujja volt a kocsiszeg. Örökség, i. m. 19. (Eredeti cím: Amennyit föl a kerék, annyit alá)
Mátyás követe. Örökség, i. m. 28. (Eredeti cím: Harmincezer török fejit vágatom le a te fejedért)
Mátyás király Jénében. Ujváry 1990. i. m. 74.
Mátyás király meg a juhász. Penavin-Kovács, i. m. 108-119.
Mátyás király és a jószívű szegény ember. Kálmány, i. m. 141.
A megtrágyázott lencse. Zsigmond Győző kéziratos gyűjtése 1993-ból.
A kövesdi vár. Ferenczi, i. m. 16-17.
Gond nélkül élünk. Sebestyén, i. m. IV. 73.
Mátyás király mög a szállásadó cigányok. Csefkó, i. m. 267-268.
Mátyás király a cinkotai kántornál. Kálmány, i. m. 143-144.
Nincs májja, mint a csóri csukának. Dugonics, i. m. 205-206.
Mátyás király és a csűri csukamáj. Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. Nyíregyháza, 1987. 103-104.
Mátyás és a bányabáró. Landgraf, i. m. 77.
Mátyás mög a kamarás. Berze Nagy, i. m. 583.
Hollós Máttyás. Sebestyén, i. m. II. 294-295.
Mátyás és a szántóvető. Penavin-Kovács, i. m. 107-108.
Marcibányi meg Mátyás. Penavin-Kovács, i. m. 108.
Mátyás és a kereszteletlen gyerek. Gönczi Ferenc: Göcseji mondák Mátyás királyról és Toldiról. Ethnographia, 1903. 439.
Mátyás király megeteti a papokat. Uo. 438-439.
A ruha teszi az embert. Örökség, i. m. 22. (Eredeti cím: Mátyás király a kávéházban)
Mátyás király tanácsa. Örökség, i. m. 21.
Mátyás király és a Vörös Márta. Demjén Kálmán: Népmondák. Magyar Nyelvőr, 1887. 471.
Mátyás király a borsi kocsmában. Ferenczi, i. m. 18.
Mátyás a königsbergi erdőben. Ernyey József: Mátyás király a cseh néphagyományban. Ethnographia 1921. 93-95.
Mátyás és a főbíró. Ujváry Zoltán: Varia Folkloristica. Debrecen, 1975. 174-175.

MÁTYÁS ÉLETÉRŐL
Mátyás álma. Bálint Sándor: A szegedi táj mondavilágából. Ethnographia 1963. 42-43.
Mátyás mint ostoros. Ujváry 1990. i. m. 121.
Mátyás királlyá választása. Szegedy Rezső: Mátyás királlyá választása a délszláv népköltészetben. Ethnographia 1916. 56-57.
Királyválasztás. Ferenczi, i. m. 12.
Az ifjú Mátyás király. Ortutay Gyula-Kríza Ildikó: Magyar népballadák. Budapest, 1976. 409-412.
A táltosgalamb. Örökség, i. m. 16.
A letördelt nyílvesszők. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Drakula és Mátyás. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Kevély királykisasszony. Ferenczi, i. m. 18-20.
Mátyás és Pogandzivcsi. Szémán István: Mátyás király a magyarországi ruthén népmondában. Ethnographia 1911. 236-239.
Budai királyválasztás. Szegedy, i. m. 58.
Mátyás török fogságban. A szlovén irodalom kistükre. Összeállította: Stanko Jane. Budapest, 1973. 40-41.
Mátyás király és Alencsica. Uo. 34-40.
Bánta puszta. Singer Ábrahám: Palota város történetéből. Veszprém, 1976. 72.
Mátyás király dologra taníttatja a húgát. Ortutay Gyula-Katona Imre: Parasztmesék. Budapest, 1956. 338-339.
Mátyás a török táborban. Heltai Gáspár: Chronica az magyaroknak dolgairól. Kolozsvár, 1575. (Új kiadás Budapest, 1982.)
Mátyás Crudinnál. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Mátyás Bécset kémleli. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.
Mátyás halála. A szlovén irodalom kistükre, i. m. 44-17.
Mátyás királyt leszúrták! Erdész Sándor kéziratos gyűjtése a Józsa Bálint Múzeum Néprajzi Adattára 994. sz. Nyíregyháza.
Az oroszlánok halála. Bosnyák Sándor kéziratos gyűjtése.