Galeotto Marzio írásai
Elmés mondás
Egyszer a király vendégei között éppen az ételekről folyt a szó. Ezeket magasztalták, amazokat ócsárolták, Avicennát és Hippokratészt hívták tanúságul a táplálékokra, mikor Mátyás király megszólalt, hogy magyar közmondás szerint „nincs rosszabb a sajtnál”. Sokan tagadták ezt, mivelhogy az uborka meg a kajszi és sok halféle is sokkal rosszabb a sajtnál.
- Márpedig – mondta a király – nyilvánvaló, hogy a közmondások mindig igazat mondanak. Ugyanis azt a szólásmondást nevezik közmondásnak, amely a tapasztalatot csattanós módon fejezi ki, és éppen ezért a filozófusok és szónokok szemében bizonyító erejű. De talán nem helyesen fogtátok fel ennek a közmondásnak az értelmét! „Nincs rosszabb a sajtnál” annyit jelent: ha semmink sincs, akkor rosszabbul megy a sorunk, mint amikor van sajtunk.
Sokan elálmélkodtak ezen a szólásmódon (hiszen a „van” és a „nincs” egymással ellentétes fogalmak, mivel az egyik, vagyis a „van” birtoklást, a másik pedig, vagyis a „nincs” hiányt jelöl), és csakhamar szóba került Ovidiusnak ama verse:
Egykor a szellemi kincs még drágább volt az aranynál,
Most, aki nincstelen áll, árva hirébe kerül. 10
Valamennyien belátták a vers alapján, hogy a magyar közmondást helyesen mondják imigyen.
Egyszer a király vendégei között éppen az ételekről folyt a szó. Ezeket magasztalták, amazokat ócsárolták, Avicennát és Hippokratészt hívták tanúságul a táplálékokra, mikor Mátyás király megszólalt, hogy magyar közmondás szerint „nincs rosszabb a sajtnál”. Sokan tagadták ezt, mivelhogy az uborka meg a kajszi és sok halféle is sokkal rosszabb a sajtnál.
- Márpedig – mondta a király – nyilvánvaló, hogy a közmondások mindig igazat mondanak. Ugyanis azt a szólásmondást nevezik közmondásnak, amely a tapasztalatot csattanós módon fejezi ki, és éppen ezért a filozófusok és szónokok szemében bizonyító erejű. De talán nem helyesen fogtátok fel ennek a közmondásnak az értelmét! „Nincs rosszabb a sajtnál” annyit jelent: ha semmink sincs, akkor rosszabbul megy a sorunk, mint amikor van sajtunk.
Sokan elálmélkodtak ezen a szólásmódon (hiszen a „van” és a „nincs” egymással ellentétes fogalmak, mivel az egyik, vagyis a „van” birtoklást, a másik pedig, vagyis a „nincs” hiányt jelöl), és csakhamar szóba került Ovidiusnak ama verse:
Egykor a szellemi kincs még drágább volt az aranynál,
Most, aki nincstelen áll, árva hirébe kerül. 10
Valamennyien belátták a vers alapján, hogy a magyar közmondást helyesen mondják imigyen.
