Marcibányi meg Mátyás
Marcibányi János, aki megvette Csókát a kincstártól, egyszer fiákerozott. Szömbe vele gyütt kordéval egy embör, oszt az letért egészen az útról, de Marcibányinak nem volt elég. Aszongya a kocsisának: – Vágj a szöme közé annak a parasztnak, hogy máskó tudja, hogy kő viselködni, ha urakkal találkozik! Mög se várta, hogy kocsisa végrehajtsa parancsát, kikapta kezibül az ustort, oszt rávágott a parasztra. Akkó ez széttárta kabátját, s alatta ott csillogott az aranybárány, a királyok jelvénye. A parasztembör mög Mátyás vót. Tudta má Marcibányi, hogy mögfizeti ennek az árát, amé így bánik a szögény embörrel. Pár nap múlva gyütt is a pöcsétes levél, hogy öt nap múlva jelönjön mög Marcibányi Budán, vagy két kiló húst egészbe a testibű küldjön. Ez lehetetlen vót, a másik mög, ha megjelönik a királynál Budán, akkó a halál fia. Így inkább az öngyilkosságot választotta.
Verona (Vajdaság)
|
|