Mátyás és a szántóvető
Régön Mátyás király idejébe Mátyás álruhába bejárta az egész világot. Ahogy mönt a szántófődeken, egy szántóvető embörrel találkozott. Az panaszkodott Mátyásnak, hogy nem állna-e be hozzá lóhajtónak, mer a szolgáját mán hat nap úta rázza a hideg. Mátyás beállt szolgálni. A gazda aszonta, ha jól viseli magát meg az üsztökét, fizetést kap. Mikó beesteledett, Mátyás a félnapé követöli a bért. A szolga búsan tekintett Mátyásra, mer tudta, hogy ez az ű béribűl hajlik ki. Mátyás a pénzt elfogadta, szigorúan nézett a gazdára, aszonta neki: – Majd a kard lesz neköm az, mint most neköd az eke, különben én vagyok Hunyadinak gyermöke. Megmutatta Mátyás a gyűrűt az ujjain. Három nap múlva meg köllött neki jelentkezni, lefejezték.
Verona (Vajdaság)
|
|