Kríza Ildikó gyűjtése

Budai királyválasztás
Szerb bugarstica


Írást írnak az urak Budában
És elküldik János jó vajdának:
„Íme halljad, híres János vajda!
Urak hívnak téged fel Budába,
Siess hát fel ide a tanácsba!
Egybegyűltek, Budán tanakodnak,
Királyságra kit is válasszanak;
Tanakodnak, de hát mindhiába,
Nincs egyesség királyválasztásba’;
Jer hát te is, de csak egymagadba’,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak!”

Elolvassa írásuk a vajda
Hogy írásuk gyorsan végigmérte,
Hamar pattant jó lova nyergébe
S vette útját egyenest Budának;
De utánafut kicsiny Mátyása:
„Várj, hadd menjek én is jó apával!”
És mit tegyen kérő gyermekével?
Hát megállva, Matyikát bevárja
S veszi szépen nyerge elejére.

Mikor így jő híres Budavárba,
Ott az urak így támadnak rája:
„János vajda, a teremburádat!
Nem megírtuk, jőjj fel egymagadba,
Mert tanácsba gyereket nem hoznak?”
Tanakodnak, ilyen végzést hoznak:
A koronát levegőbe dobják
A leszálltába’ akire leszállna,
Választani azt fogják királynak.
A koronát a felhőbe dobják

S lesik, várva, hogy kire is száll a’;
S ím’ estébe’ János fiát érte,
Szálla éppen Matyika fejére.
Szitkozódnak az urak Budában,
Gyúl a harag János jó vajdában
S az ütlegből kijut Matyikának:
Ott is, hol csak gyenge ütés érte,
Gyenge testét elfutja a vére
S atyja zárja ház emeletére.

A koronát most ismét földobják,
Szállton szállva a levegőégbe’
Esik végre a ház tetejére;
Tetőn által János kis fiára,
A vajdának kicsi Mátyására.

És az urak így szólnak Budában:
„A szerencse kedvez a vajdának,
János vajda kis Mátyás fiának:
Ő országunk koronás királya!”