Kríza Ildikó gyűjtése

Mátyás király a borsi kocsmában
Bodrogszentes (Zemplén megye)


A Borsi-háton vót egy kocsma, és abba lakott egy kocsmáros. Olyan ember vót, hogy akinél sok pénzt látott, azt meggyilkolta. Hát, Mátyás király mán hallott errűl a dologrul, meg akart rúla győződni. Nem királyi pompába ment, de egyszerű munkásruhába. Betért a kocsmába, kért egy pohár bort. Aranypénzzel fizetett, és úgy alkalmazta, hogy a kocsmáros lássa, milyen sok pénz van nála. Na, akkor mán látta, hogy a kocsmáros fente a fogát az aranyakra!
Vót a kocsmárosnak egy szógálója, és Mátyás a jánnyal megbeszélte a dógot.
– Itt az aranygyűrű.
Odaadta a jánynak, hogy ha látja, hogy a kocsmáros űt bántani akarja, szaladjon, ahogy csak bír. A kövesdi várba akármék tisztnek adja oda a gyűrűt, és mondja, Mátyás király bajba van a kocsmába.
Így is vót. Mikor a jány odaadta a gyűrűt, egyenest lúhátra ültek a huszárkatonák. Ahogy csak bírtak, úgy hajtottak, minél gyorsabban. A kocsmáros meg az álláson körös-körül kúrgatta Mátyás királyt, de nem is gondolta, kicsoda. Meg akarta ölni a pénzéért. Ahogy kúrgatta, a király mindig kijátszotta.
De mán akkor megérkezett a katonaság. A kocsmárost megfogták, és egyenest akasztófára ítélték. Szomotoron egy óriási nyárfára akasztották. Mátyás király fája vót ez, így nevezték.