Kríza Ildikó gyűjtése
Az okos válasz
A király kérdéseit megfejtő egyszerű ember a nemzetközi folklórban sok-sok mesében, tréfában, anekdotában kap helyet. A kérdések és annak előzményei is sokszínűek. A múlt század végén Vikár Béla Hetesen, Somogy megyében azt hallotta, hogy a bíró a házára kiírta: „Bú és bánat nélkül élt.” Amikor ezt meglátta a király, megkérdi, mi az, ami többet ér, hogy ha aranyból, ezüstből van. Ha nem tud rá válaszolni, fejét véteti. Jókai által feljegyzett monda szerint hasonló eset Cinkotán történt. Endre király idejében Cinkotán apátság volt, és azért megy a pap Mátyás királyhoz, hogy adja vissza neki a régi rangot. A király megkérdi: Mennyit ér a király? Mit gondol a király, és hogy hol kel fel a nap. A pap nem tud válaszolni, s a kántort küldi maga helyett.
A nemzetközi kitekintésben elsősorban a Boccaccio-kortárs Franco Sacchetti háromszáz elbeszélése közül Az apát úr és a molnár című áll közel a magyar meséhez. Az olasz mese szerint Barnabás, Melano ura, megkérte az apátot, hogy vigyázzon a kutyáira, aki azokat nem gondozta. Büntetése először pénzbírság volt, de az apát könyörgőre fogta, és akkor Barnabás feladványokat tett. Azt kérdezte: Mennyire van ide az ég? Hány csepp víz van a tengerben? Mit csinálnak a pokolban? Mit ér a vár ura? Másnap megjelenik az apát helyett a molnár, aki megfelel a kérdésekre. Az ég 36 854 725 mérföldre van, a tengerben pedig 25 982 millió akó és 7 pint, 12 icce és 2 messzely víz van, a várúr pedig nem ér többet 29 aranynál, mert Krisztusért is csak harmincat adtak. Az uraságnak tetszik a válasz, és amikor kiderül, hogy a molnár válaszolt az apát helyett, szerepet cseréltet velük.
Az első magyar források, Pálóczi Horváth Ádám „A tétényi lány” című vígjátékában, Kis János a soproni anekdotás könyvben, Jókai a magyar nép élceinek gyűjteményében magyar szájhagyományból merítették ismereteiket. Ezt támasztja alá Kresznerics Ferenc kéziratban maradt, 1807-ben írt közmondásgyűjteménye is, ahol a cinkotai kántorhoz intézett kérdések közül hármat említ meg: Hol kel fel a nap? Mit ér a király? Mit gondolok én most?
A kérdések zöme nonszensz kérdés, és csak emberi leleményességgel lehet azokra választ adni. A sok-sok kérdés közül néhány jellemzőt szeretnék megemlíteni a folklór alkotások változatosságát bizonyítandó:
– Hány csepp víz van a tengerben? – Tömesd bé a föld valamennyi folyóját, hogy amíg számolok, újabb víz ne folyjon bele. Vagy: A Jóisten kanalával mérve csak egy, az emberével mérhetetlen.
– Hol van a világ közepe? – Ahol a király áll. Nekünk pedig rendre itt, ahol mi vagyunk.
– Hány csillag van az égen? – Amennyi pont a papíron, amennyi fű a mezőben.
– Mennyit ér a király? – 29 aranyat, mert harmincat Krisztusért fizettek.
– Mit gondol a király? – Azt hiszi, hogy a cinkotai pappal beszél, pedig helyette a kántor jött el. Azt hiszi, hogy a gazda áll előtte, pedig a szolgával beszél.
– Hol kel fel a nap? – Felségednek Budán, nekem Cinkotán.
– Mikor van a legtöbb szőr a lovon? – Ősszel, mert tavasszal kopik, vagy ha ráül a gazda meg a felesége.
– Hány pillanat van az örökkévalóságban? Erre egy erdélyi mese azt mondja: – Felsőháromszéken van egy gyémánthegy. Minden száz évben egy madárka repül oda, és csőrével megfeni a gyémánthegyet. Ha ettől a csőrfenegetéstől a gyémánthegy elkopik, akkor telik le az örökkévalóság első pillanata.
Ezek után önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy a cinkotai kántor meséjének van-e köze az olasz Az apát úr és a molnáréhoz. Ha ismerjük Walter Andersonnak erről a típusról írt, az egész világ népköltészetére kitekintő tanulmányát, akkor látni kell, hogy Ázsia, sőt Afrika legtöbb népénél található párhuzam. Az első irodalmi feldolgozás talán a 871-ben elhunyt arab történetíró, Ibn Abdulkaham érdeme. Az újabb kutatások szerint az időszámításunk előtti időkből az egyiptomi kultúrából vezethető le több kérdés is. A középkorban több irodalmi feldolgozást ért meg, és a nálunk oly nagy hatással bíró Gesta Romanorumban is megtalálhatjuk. A feltett kérdések között van még bibliai vonatkozású is.
Az anekdota változását figyelve érdemes arra is utalni, hogy a legrégibb feljegyzésekben a találós kérdések megfejtése után a hős lovagi rangot vagy birtokadományt kap. A magyar cinkotai kántor jutalma csekély, mindössze az, hogy az iccét nagyobbra szabja Mátyás király.
Kríza Ildikó
A király kérdéseit megfejtő egyszerű ember a nemzetközi folklórban sok-sok mesében, tréfában, anekdotában kap helyet. A kérdések és annak előzményei is sokszínűek. A múlt század végén Vikár Béla Hetesen, Somogy megyében azt hallotta, hogy a bíró a házára kiírta: „Bú és bánat nélkül élt.” Amikor ezt meglátta a király, megkérdi, mi az, ami többet ér, hogy ha aranyból, ezüstből van. Ha nem tud rá válaszolni, fejét véteti. Jókai által feljegyzett monda szerint hasonló eset Cinkotán történt. Endre király idejében Cinkotán apátság volt, és azért megy a pap Mátyás királyhoz, hogy adja vissza neki a régi rangot. A király megkérdi: Mennyit ér a király? Mit gondol a király, és hogy hol kel fel a nap. A pap nem tud válaszolni, s a kántort küldi maga helyett.
A nemzetközi kitekintésben elsősorban a Boccaccio-kortárs Franco Sacchetti háromszáz elbeszélése közül Az apát úr és a molnár című áll közel a magyar meséhez. Az olasz mese szerint Barnabás, Melano ura, megkérte az apátot, hogy vigyázzon a kutyáira, aki azokat nem gondozta. Büntetése először pénzbírság volt, de az apát könyörgőre fogta, és akkor Barnabás feladványokat tett. Azt kérdezte: Mennyire van ide az ég? Hány csepp víz van a tengerben? Mit csinálnak a pokolban? Mit ér a vár ura? Másnap megjelenik az apát helyett a molnár, aki megfelel a kérdésekre. Az ég 36 854 725 mérföldre van, a tengerben pedig 25 982 millió akó és 7 pint, 12 icce és 2 messzely víz van, a várúr pedig nem ér többet 29 aranynál, mert Krisztusért is csak harmincat adtak. Az uraságnak tetszik a válasz, és amikor kiderül, hogy a molnár válaszolt az apát helyett, szerepet cseréltet velük.
Az első magyar források, Pálóczi Horváth Ádám „A tétényi lány” című vígjátékában, Kis János a soproni anekdotás könyvben, Jókai a magyar nép élceinek gyűjteményében magyar szájhagyományból merítették ismereteiket. Ezt támasztja alá Kresznerics Ferenc kéziratban maradt, 1807-ben írt közmondásgyűjteménye is, ahol a cinkotai kántorhoz intézett kérdések közül hármat említ meg: Hol kel fel a nap? Mit ér a király? Mit gondolok én most?
A kérdések zöme nonszensz kérdés, és csak emberi leleményességgel lehet azokra választ adni. A sok-sok kérdés közül néhány jellemzőt szeretnék megemlíteni a folklór alkotások változatosságát bizonyítandó:
– Hány csepp víz van a tengerben? – Tömesd bé a föld valamennyi folyóját, hogy amíg számolok, újabb víz ne folyjon bele. Vagy: A Jóisten kanalával mérve csak egy, az emberével mérhetetlen.
– Hol van a világ közepe? – Ahol a király áll. Nekünk pedig rendre itt, ahol mi vagyunk.
– Hány csillag van az égen? – Amennyi pont a papíron, amennyi fű a mezőben.
– Mennyit ér a király? – 29 aranyat, mert harmincat Krisztusért fizettek.
– Mit gondol a király? – Azt hiszi, hogy a cinkotai pappal beszél, pedig helyette a kántor jött el. Azt hiszi, hogy a gazda áll előtte, pedig a szolgával beszél.
– Hol kel fel a nap? – Felségednek Budán, nekem Cinkotán.
– Mikor van a legtöbb szőr a lovon? – Ősszel, mert tavasszal kopik, vagy ha ráül a gazda meg a felesége.
– Hány pillanat van az örökkévalóságban? Erre egy erdélyi mese azt mondja: – Felsőháromszéken van egy gyémánthegy. Minden száz évben egy madárka repül oda, és csőrével megfeni a gyémánthegyet. Ha ettől a csőrfenegetéstől a gyémánthegy elkopik, akkor telik le az örökkévalóság első pillanata.
Ezek után önkéntelenül is felvetődik a kérdés, hogy a cinkotai kántor meséjének van-e köze az olasz Az apát úr és a molnáréhoz. Ha ismerjük Walter Andersonnak erről a típusról írt, az egész világ népköltészetére kitekintő tanulmányát, akkor látni kell, hogy Ázsia, sőt Afrika legtöbb népénél található párhuzam. Az első irodalmi feldolgozás talán a 871-ben elhunyt arab történetíró, Ibn Abdulkaham érdeme. Az újabb kutatások szerint az időszámításunk előtti időkből az egyiptomi kultúrából vezethető le több kérdés is. A középkorban több irodalmi feldolgozást ért meg, és a nálunk oly nagy hatással bíró Gesta Romanorumban is megtalálhatjuk. A feltett kérdések között van még bibliai vonatkozású is.
Az anekdota változását figyelve érdemes arra is utalni, hogy a legrégibb feljegyzésekben a találós kérdések megfejtése után a hős lovagi rangot vagy birtokadományt kap. A magyar cinkotai kántor jutalma csekély, mindössze az, hogy az iccét nagyobbra szabja Mátyás király.
Kríza Ildikó
